Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének. - Hát jó, bevallom. Háromszor. - Elmesélnéd, édesem? - Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy... - Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor? - Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre? Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy . . . - Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor? - Hááát . . . Emlékszel, amikor polgármester akartál lenni? - Igen. - És akkor hiányzott még 1200 szavazatod . . .

A frissen meggyógyult alkoholista bemegy a munkaközvetítőbe, ajánlanak is neki egy munkát, ahol nettó 120000 Ft-ot keresne, mire ő: - Az nem jó, mert ha túl sok pénzt kapok, fizetéskor bemegyek a kocsmába, és újra rászokok az alkoholra. - Akkor talán lenne egy másik munka, ott csak 60.000 Ft-ot keresne, és csak napi 6 órát kellene dolgoznia! - Az sem jó, mert ha sok időm lesz, akkor megint a kocsmában kötök ki. Nem lehetne valamilyen munkát találni, ahol napi 10 órát kell dolgozni, és csak 30.000 Ft-ot fizetnek? - Olyan munkánk is van, de sajnos mindegyikhez diploma kell.

Hulla részegen sátrat állítani 🙂